Elmélet:

"Ha lánclevelet küldesz valakinek, majdnem teljesen biztos, hogy bosszúságot okozol neki."

Néha nagyméretű képeket és "csodaszép" dolgokat küldünk ismerőseinknek, ezzel pillanatok alatt telítjük postafiókját, nem kis bosszúságot okozva ezzel.

Ha a címzett mezőbe több címzettet írunk, magunk leszünk a SPAM küldők !!! A legtöbbet ez ellen Ön teheti !
A kéretlen reklám levelek áradata akkor indul meg, ha valamilyen módon e-mail címe illetéktelenek kezébe kerül.

Ha nem akarunk bosszúságot címzettjeinknek akkor ezt a pár egyszerű szabályt tartsuk be!

• Mindig a titkos másolat mezőbe tegye a címzetteket. Így a robot programok nem tudják kiszedni a címeket a levélből. Nem csak Ön hibázhat, ha Ön megtette az alap védelmi követelményeket, de a levelező partnere nem ( hozzá nem értésből vagy felelőtlenségből) akkor is kikerülhet e-mail címe a nem kívánt listákra.
  
  
• Soha ne adja ki barátai címét másoknak azzal, hogy a "sima" címzett mezőbe irja be a címüket. Használja a címzésnél a minden levelező rendszerben rendelkezésre álló "titkos másolat" mezőt.
  
  
• SOHA ne kattintson a "leiratkozom" a hírlevélről című szövegre, mert ezzel megerősíti, hogy élő e-mail címről van szó tehát lehet küldeni a leveleket !
  
  
• SOHA nem válaszoljon reklám levélre amit nem Ön kért, mert ezzel az "e-mail cím gyűjtő robot programok" tudtára adja, hogy a címe létezik és aktív.

Gyakorlat:

Mi az a SPAM ?

A spam kéretlen, nagy példányszámban elküldött, azonos tartalmú elektronikus üzenet.
Szó szerinti jelentése: löncshús konzerv, amely az elnevezés alapjául szolgáló Monthy Python burleszkben szerepelt.

Kéretlen, mert a küldője nem kapta meg előzetesen a címzett hozzájárulását. Nem számít hozzájárulásnak, ha például önmagában, bármiféle kommentár nélkül egy weboldalon, levelezőlistán, hírcsoport-üzenetben vagy bármilyen publikus helyen szerepel az e-mail címünk.

Nagy példányszámú, ha lényegileg ugyanazt az üzenetet a feladó sok címre küldi el. A sok tág fogalom; egyes antispam szervezetek számára már a tíz is soknak számít, míg mások szerint a legalább több száz példányban elküldött, említett feltételeknek megfelelő e-mail számít spamnek.

Azonos tartalmúnak számítanak a üzenetek, ha csupán részletekben különböznek egymástól; azaz, ha például különböző a címzett neve, ügyfélszáma, vagy véletlenszerűen elhelyezett szavak, karakterek, számok, képek szerepelnek a levélben; esetleg más szavakkal van megfogalmazva ugyanaz a téma.

Fontos megjegyezni, hogy csak a definícióban szereplő feltételek mindegyikének teljesülésekor beszélhetünk spamről, hiszen a nagy példányszámú és azonos tartalmú kitétel alkalmazható például egy levelezőlistára is, melyet azonban senki sem tart spamnek, és nyilvánvalóan nem is számít annak.

Tehetek-e valami, hogy ne kapjak tömeges kéretlen reklám leveleket ?

A legtöbbet Ön teheti ! A kéretlen reklám levelek áradata akkor indul meg, ha valamilyen módon e-mail címe illetéktelenek kezébe kerül. SOHA ne kattintson a "leiratkozom" a hírlevélről című szövegre, mert ezzel megerősíti, hogy élő e-mail címről van szó tehát lehet küldeni a leveleket !

SOHA nem válaszoljon reklám levélre amit nem Ön kért, mert ezzel az "e-mail cím gyűjtő robot programok" tudtára adja, hogy a címe létezik és aktív. Az egyik legfontosabb ökölszabály, ha egynél több embernek ír levelet soha ne szerepeljenek a címzett mezőbe !

Mindig a titkos másolat mezőbe tegye a címzetteket. Így a robot programok nem tudják kiszedni a címeket a levélből. Nem csak Ön hibázhat, ha Ön megtette az alap védelmi követelményeket, de a levelező partnere nem ( hozzá nem értésből vagy felelőtlenségből) akkor is kikerülhet e-mail címe a nem kívánt listákra.

 

SPAM aranyszabályok - avagy mit tegyünk és mit ne ?

Nulladik szabály: ha már valaha is kaptunk kéretlen e-mailt, használjunk spamszűrőt! Sajnos elég nehéz elkerülni, hogy előbb-utóbb felkerüljön a címünk egy spammer listárájára, ám a következő pontokban hasznos tanácsokkal próbálunk segíteni.

1. Soha ne válaszoljunk kéretlen e-mailre! Egy spammer számára a válaszunk igen értékes lehet, hiszen így megbizonyosodhat róla, hogy a címlistájában szereplő milliónyi e-mail cím közül a mienk aktív. Általános spammer taktika, hogy akitől bármiféle visszajelzés érkezik (mely egyben arra utal, hogy elolvasták, de legalábbis megnyitották a levelet), annak az e-mail címét felírják egy újabb listára - amely a „megbízható" címeket tartalmazza. Mivel egy ilyen lista roppant értékes, a spammerek ezeket egymás közt (megfelelő ellenszolgáltatás fejében) cserélgetik is, így szinte biztosra vehető, hogy még több helyről fogunk spamet kapni.

2. Soha ne kattintsunk kéretlen e-mailben szereplő linkekre! Bizonyára csábítóan hangzanak a „leiratkozás itt" és hasonló hivatkozások, ám ez csapda: újabb megerősítés a spammer számára, hogy valaki elolvasta az üzenetét. Másrészt egyre inkább terjedőben van a „phishing" elnevezésű tevékenység, melynek lényege, hogy az általában e-mailben szereplő linkek speciálisan elkészített weboldalakra juttatják el a gyanútlan felhasználót. A tipikusan bankok, levelezőrendszerek és elektronikus kereskedelemmel foglalkozó cégek honlapjaira a megtévesztésig hasonló weboldalakat azonban csalók készítik, a saját szervereiken futtatják, és céljuk minél több információ gyűjtése a óvatlan internetezőktől.

3. Soha ne vásároljunk kéretlen e-mailben hirdető forgalmazótól! Ezzel szinte „legalizálnánk" a spammerek tevékenységét, hiszen ha nem lenne kereslet, nem is lenne értelme spamet küldeni. Azonban ezer, tízezer ember közül sajnos mindig akad egy valaki, aki levélszemétben hirdetett árut vásárol (melynek eredete gyakran igen kétséges), és ez az arány már elegendő a gazdaságossághoz. Be kell látnunk, hogy a spam csak akkor fog véglegesen eltűnni, ha senki sem fog reagálni rá. Végső soron az e-mail elküldése is pénzbe kerül, ám ha senki sem vásárol, nincs miből fedezni a költségeket.

4. Soha ne készítsünk e-mail címlistát! Valószínűleg sok felhasználó keze alól kerülnek ki e-mail címlisták, még ha nincs is tisztában vele. Nem kell szándékos tevékenységre gondolni: nagy valószínűséggel mindenki kapott már „lánclevelet", melynek méretes CC listája volt. Ha valaki ezt továbbküldi ismerőseinek, máris jó pár névvel és címmel gazdagodik a lista - mely legrosszabb esetben egy spammernél fog kikötni. A mai vírusok, férgek többsége végignézi a merevlemezen található fájlokat e-mail címek után kutatva, és levelezőprogramunk postafiók-fájljában is meg fogja azokat találni, majd az első adandó alkalommal elküldi azokat a készítőjének. Amennyiben mégis szeretnénk több címzettnek elküldeni ugyanazt a levelet, használjuk a BCC (láthatatlan másolat) mezőt az e-mail címek felsorolására, vagy küldjünk el egyenként az üzeneteket.

5. A tiltások után nézzük, mit szabad (és ajánlott) tennünk! Mivel a levélszemét mára gyakorlatilag az Internet részévé vált, és belátható időn belül nem is fog eltűnni, ezért két lehetőségünk van: vagy passzívan eltűrjük, hogy a spammerek kéretlen leveleikkel bombázzák postafiókunkat, és szolgai módon kézzel törölgetjük a nem kívánt e-maileket, vagy valamilyen spam-szűrőt állítunk üzembe, mely automatikusan, mesterséges intelligenciával azonosítja a levélszemetet, és azonnal törli is őket. Sajnos tökéletes rendszer nem létezik, így az egyes termékek között eltérés mutatkozhat a felismerési arányt illetően. A 80%-os arány már jónak mondható, és jelentős terheket vesz le a felhasználó válláról, és csökkenti a hálózati terheltséget is.

forrás: 
Kaspersky lab., F-Secure, F-Secure RADAR, Symantec, VirusBuster,
McAfee, MicroWorld, Vírus Híradó

Ajánlott olvasmányok:
- http://www.iif.hu/~pasztor/spam.html
(Az 1998-ban a Networkshop konferencián elhangzott előadás (folyamatosan) javított változata)

- http://hu.wikipedia.org/wiki/Spam

Irodalom gyanánt tiszta szívből ajánlom a következő könyveket :

1. Víruslélektan -----  Farmosi István, Kis János és Szegedi Imre  , Cédrus Kiadó, 1990

2. Új víruslélektan --- Kis János, Szegedi Imre  , Cédrus Kiadó , 1991

3. Vírushatározó ---- Kis János, Szegedi Imre , Cédrus Kiadó , 1992

4. PC vírusok ------- Tóth J.Szabolcs , LSI Oktatóközpont , 1995