Megjöttek a 32nm-es CPU-k
2010 január 21. (csütörtök) 08:38

Intel 32 nanométeres CPU-k.

Az Intel nem viccel: a Netburst bukása után olyan precízen ragaszkodik a kétévente megújuló architektúrához és a félidőben továbbfejlesztett gyártástechnológiához, azaz a tikk-takk ütemtervhez, ami valószínűleg példa nélküli a chipgyártás történelmében. Ez a feszített tempójú, talán erőltetettnek tűnő, újra és újra induló ciklus immár négy éve tart, és eddig nem csúszott hiba a gépezetbe. Most, 2010 elején a következő „tikk” lép életbe, mikor is az új gyártástechnológia bevezetése van soron, ami az Intel esetében a 32 nm-es csíkszélesség széles körben való elterjesztését vetíti előre. A különböző kódnevek már több mint két éve ismertek, a 32 nm-en gyártott processzorfamília a Westmere kódnév alatt látja meg a napvilágot, de ez továbbra is a Core mikroarchitektúrára épül, annak immár negyedik variánsáról van szó (65 nm-es Core 2, 45 nm-es Core 2, Core i5/i7 és a most megjelenő).

 

Az első 32 nanométeres processzorok Magyarországon.

A nemzetközi bejelentést követően az Intel Corporation és partnerei Magyarországon is bemutatták a 2010-es, új Intel Core processzorcsaládot és az erre épülő, most megjelenő számítógépeket. Az új Core i7, i5 és i3 chipek megjelenése egybeesik az Intel új 32 nanométeres gyártási eljárásának megérkezésével, amelyet - a vállalat történetében elsőként - arra alkalmaz a cég, hogy azonnali teljesítéssel processzorokat állítson elő és szállítson különféle árszinteken, már HD-grafikát integrálva a processzorba. Olyan partnerek álltak nyilvánosság elé az új technológiával felszerelt gépekkel, mint az Acer, Asus, Fujitsu, HP, Lenovo, Sony, FEFO, Albacomp, HRP Hungary és a CHS Hungary.

Az Intel számos platformot felfed, köztük több mint 25 processzort, vezetéknélküli adaptert és chipsetet, beleértve az új Intel Core i7, i5, i3 processzorokat, Intel 5 sorozatú chipseteket, és Intel Centrino Wi-Fi és WiMAX adaptereket, amelyek tartalmazzák az új Intel My Wi-Fi képességeket. Több mint 400 laptop és desktop PC modell várható a gyártóktól ezekre a termékekre építve, további 200 beágyazott eszköz mellett.

Az új Core i7 és Core i5 processzorok egyúttal rendelkeznek az Intel Turbo Boost technológiájával, ami a teljesítmény adaptív növelését teszi lehetővé, a futtatott feladathoz igazítva, hogy azonnali gyorsulást biztosítson akkor, mikor szükség van rá. Az Intel Hyper-Threading Technológia az Intel Core i7, i5 és i3 processzorokban is elérhető, és jobbá teszi a többfeladatos munkavégzést azáltal, hogy minden egyes processzormag több szálat futtathat.

Mindemellett nem hal ki a Pentium név sem, ezek a processzorok képviselik a belépőszintet az Intel portfoliójában. Emellett továbbra is piacon lesznek az olcsó, kompakt hordozható számítógépekbe és nettopokba szánt Atom processzorok. Ebben a kavalkádban segít kiigazodni az Intel csillagozásra alapuló jelölése, ahol öt csillag szimbolizálja a legerősebb, játékra, multimédiás szerkesztésre ajánlott lapkáit, és egy csillag a belépőszintű, alap teljesítményt nyújtó példányokat. A konfigurációk közötti választást könnyíti az a program, amit az Intel magyar nyelven is közzétett: kinek-kinek az igényei szerinti CPU-t javasol, attól függően, hogy a vásárló mire szeretné használni leendő számítógépét.

 

 

 

De mielőtt az új processzorokat jobban megismernénk, lássuk, hogy az Intel mi mindennel készült 2010 elejére. A gyártó január 7-én 17 új processzort dob piacra, ebbe persze beletartoznak a mobil, illetve az asztali változatok egyaránt. A processzorok kiszolgálásához egy sor, egészen pontosan 7 darab új lapkakészlettel bővül a termékkínálat, és nem utolsósorban három új, Intel-féle wireless opció fogja tovább bővíteni a már így sem rövid felsorolást. Mi alapvetően az asztali használatra szánt eszközökkel fogunk foglalkozni, de felsorolásszerűen a következő komponensekről van szó:

Öt új mobil Core i7 processzor:

  • i7-620M, i7-640LM, i7-620LM, i7-640UM, i7-620UM

Nyolc új Core i5 processzor:

  • mobil: i5-540M, i5-520M, i5-520UM, i5-430M
  • asztali: i5-670, i5-661, i5-660, i5-650

Négy Core i3 processzor:

  • mobil: i3-350M, i5-330M
  • asztali: i3-540, i5-530

Hét új chipset (5-ös széria):

  • mobil: QS57, QM57, HM57, HM55
  • asztali: Q57, H57, H55

Három új wireless kiegészítő:

  • Intel Centrino Ultimate-N 6300
  • Intel Centrino Advanced-N 6200
  • Intel Centrino Advanced-N + WiMAX 6250

    A felsorolásból még hiányzik egy processzor, ami a Pentium G6xxx elnevezést kapta, ez gyakorlatilag a szegény ember és a nagy bevásárlóközpontokban kapható gépek Core i3-asa: ebben 3 MB-nyi L3 cache-t találunk, ez már csak a DDR3-1066-os memóriákat támogatja, és a funkciólistán csak a VT-x-et találjuk meg, de be kell érnünk az AES-NI és a Turbo Boost mód nélkül.

    Chipsetek terén a P55 mellé három új lapka kerül fel a listára, amelyek a H57, a H55 és a Q57 nevet kapták. Ezek alapvető funkcióikban megegyeznek, de a VPro kiegészítéseinek egyes elemeiben eltérnek egymástól, és külön érdekesség, de nincs köztük egy olyan sem, ami mindent támogatna: bármelyiket is választjuk, valamiről mindenképpen le kell mondanunk. A három új chipset legfőbb „érdeme”, hogy használhatóvá teszi CPU-ba integrált GPU-t, értelemszerűen a P55-ös alaplapokon nincs monitorkimenet, így az integrált VGA-t nem tudjuk kihasználni, de ettől függetlenül a CPU még működni fog. USB portokból és SATA csatlakozókból van dögivel, a többkártyás konfigurációkat viszont egyik sem támogatja, ez azonban nem a lapkakészleten múlik, hiszen a CPU-tól függ, hogy a rendelkezésre álló PCI Express sávok miként oszlanak el.

 

32 nanométer: tények és érdekességek

Egy métert egy milliárd nanométer tesz ki; hogy ezt a mennyiséget érzékeltessük: egy milliárd darab 5 eurós bankjegy körülbelül 100 km magas lenne. Ha egy milliárd lépést tennénk, akkor: 20-szor körbe járnánk a Földet, 429-szer tennénk meg az utat Madrid és Berlin között, London és Párizs között pedig 2354-szer. Fordítva nézve pedig az Eiffel torony 324 milliárd nanométer magas.

Minden számítógépes chip egyik alap építőeleme a tranzisztor. A Bell Laboratóriumban 1947-ben kifejlesztett eredeti tranzisztort a kezünkbe tudtuk volna venni. Ezzel szemben több mint 60 millió darab 32 nanométeres tranzisztor manapság egy gombostű fején is elférne. Ha azt mondanánk, hogy minden egyes tranzisztor egy ember volna, akkor maga a gombostű fejének lakossága Párizsnál hatszor nagyobb méretű, Madridnál pedig tízszer nagyobb lenne.

Több mint 4 millió darab 32 nanométeres tranzisztor férne el a mondatvégi ponton. Az előző példánál maradva: ha minden egyes tranzisztor egy ember lenne, akkor a mondat végi pont nagyobb populációt tenne ki, mint Berlin, Róma vagy Athén lakossága.

Több mint 3 ezer 32 nanométeres tranzisztor-kaput lehetne elhelyezni egy hajszál átmérőjén. Összehasonlításképpen: egy 1 eurós érmén 775 ezer 32 nanométeres tranzisztor-kapu férne el. Ha egy ház akkora méretűre töpörödne, mint egy tranzisztor, akkor mikroszkóp nélkül nem is látnánk. Ahhoz, hogy egy 32 nanométeres tranzisztort szabad szemmel lássunk, a teljes chipet egy háznál is nagyobbra kellene felnagyítani.

Az Intel első processzorát, a 4004-et, 1971-ben mutatták be. Az ősmatuzsálem 740 KHz-en futott – ez olyan alacsony sebesség, amely ma már szinte elhanyagolható. A mai 32 nanométeres CPU-k 3 GHz-en, vagy még nagyobb sebességen futnak. Szinte felfoghatatlan, de a tranzisztorok ára százezredére csökkent az 1971-es tranzisztor árakhoz képest, a tranzisztorok által felhasznált energia pedig a négyezredére. Ennek ellenére a mai tranzisztorok hihetetlen sebességgel futnak több mint 4 ezerszer nagyobb órajelen.

Az 1971-es Helsinkiben megrendezett Atlétikai Európa bajnokságon a 100 méteres rövidtávfutást 10,26 másodperccel nyerték, mely átlagosan 35,1 km/h-s sebességet jelent. Ha azóta négyezerszeres teljesítménynövekedés következett volna be ebben az atlétikai számban, akkor ma a 100 méteres rövidtávfutást 140359,9 km/h sebességgel futnák!

Egy 32 nanométeres tranzisztor 300 milliárdszor képes be- és kikapcsolni egy másodperc leforgása alatt. Egy fénysugár egy millimétert tesz meg annyi idő alatt, míg egy 32 nanométeres tranzisztor be- vagy kikapcsol. Egy fénysugár 0,003 másodperc alatt teszi meg az utat Róma és Prága között. Egy 32 nanométeres tranzisztor ezalatt az út alatt 922,6 milliószor kapcsol ki és be.

 

forrás: Intel, Terminal.hu,  HWSW.hu, SG.hu, Prohardvare, Gamestar, PC-World.hu 

 


 

 

 

Harcolj a SPAM ellen pagerank Arctorna Buda Arctorna Magazin s Frum